Na, tegnap este a szállás elfoglalása után bementünk a városba enni, meg szétnézni. Nálam tapasztaltabbak szerint a jetleg leküzdésének egyetlen gyors módja, ha addig fent maradsz, míg az érkezés helyén is este nem lesz, és csak akkor fekszel le. Hát mit mondjak. Nekem reggel nyolckor akkor is hajnal kettőnek tűnt a kelés. Na mindegy egy próbát megért. A város amúgy nagyon pezsgő, tele van élettel, bár látszik, hogy a főutcák fénye mögött az átlag kínai azért nem így él. Abban a negyedben, ahol a szálloda van nagyon sok külföldi él, ezért ott rengeteg olyan étterem, és üzlet található, mely az ő igényeikre épül. Emellett azonban még este 10-kor is építették az utakat, nyitva voltak a kerékpár meg robogó szervizek, szal nem igazán áll le itt a munka sosem. Shenzhen igazából a bátor szerencselovagok hazája. Míg pl. Shanghai erősen megválogatja kiket enged letelepedni (egyetemi diploma nélkül sok esélye nincs az embernek, bár nem hiszem, hogy a boltos meg a fodrász egyetemi végzettséggel bír, de Julia ezt mondta) addig itt mindkinek van egy dobása. Mindegy milyen papírja van, vagy éppen nincs, a tehetség többet számít. Emiatt aztán az élet igazából a munka meg a pénz körül forog, részben ezért is dolgoznak éjjelig, mert vhogy fent akarnak maradni. Julia kérdezte, milyen étterembe menjünk, van itt mindenféle nyugati, de mondtam neki, ha már ennyit utaztam akkor együnk kínai kaját. (Tudom, tudom, itt csak simán kajának hívják... ) Kicsit hezitált, aztán nem mert kockáztatni, nem kínai lett belőle.

Shenzhenből végül nem sokat láttam, mert ma du. már jöttünk is ki a telepre, délelőtt meg volt még egy kis dolgom. Szokásomhoz híven mindent időben befejeztem, mielőtt kijöttem volna. Így aztán ma még az őszi buiatrikus konferenciára írtam meg az abstractot, aminek a meghosszabbított leadási határideje június 15. volt, ezért teljesen jó ötletnek tűnt, hogy majd 14-én megírom, és Kínából beküldöm. Kicsit le is izzadtam, mikor nem jött be a konferencia weboldala. De aztán csak összejött.

Du. 2 körül indultunk ki a telepre, ami annyira van Shenzhenben mint mondjuk Komárom Pesten. Először a csillogás tűnt el az utunk során, ahogy az várható volt a vidéki Kína teljesen más képet mutat, mint akár HongKong akár Shenzhen. Aztán nagyon gyorsan eltűntek az angol nyelvű feliratok a kínai táblák aljáról. Mire lement a nap, a tolmácsom is odalett, mert ő visszament a városba, és nem is jön csütörtökig. Van itt egy srác, ő olyan telepvezető féle, aki állítólag beszél angolul. Hát nem igazán. Kommunikációnk óriási ,a 21. század vívmányaira épül. Amikor nem ért vmit, akkor én leírom az én telefonomba mint sms, ő elolvassa, mert úgy jobban megy. Ha esetleg még így is bukta, akkor jön az ő telója, amiben van angol-kínai szótár. Ha meg én nem értem, ő mit mond, mert a kínai akcentus nem segíti a folyamatot, mint ahogy valószínűleg az én magyarom sem, akkor meg ő írja be a telefonjába. Volt már ilyen, csak azt ERASMUS-nak hívták. És akkor a sör minden nyelvi akadályt elhárított. Azért vhogy megértjük egymást. Azért amikor indul majd a komoly munka, nagyon oda kell figyelnem, hogy az "ok-ok értem" az tényleg értem legyen. Amúgy az emberek végtelenül aranyosak és segítőkészek, kézzel-lábbal is próbálkoznak. Meg pl. csak nekem vettek a menzára kést-villát-kanalat, hogy legyen némi esélyem. Kicsit ráparáztam a hírre, hogy a telepi menzán lesz a kaja, de meg kell mondjam a mai menü óriási volt. Ezzel nem lesz hiba. Semmi durva nem volt, hal, csirke, marha, sertés ilyenek. De minden nagyon-nagyon finom. Nagy kerek asztalt ültünk körbe, aminek a közepe forog. Oda raknak fel mindent, és pörgeted addig, míg olyat nem lelsz ami kell. Azért nagy zabálást nem rendeztem, most épp a lappangási időt töltöm, de eddig minden ok. Persze nagy sikert arattam, mikor azért csak nekiálltam a pálcikáknak, 3-an mutatták egyszerre, hogyan kell tartani őket, persze még véletlenül sem ugyanúgy. Mind váltig állította, hogy az ő technikája a legjobb. Majd belejövök ebbe is, addig meg van villa, kés, mert estig ott ülnék. A rizs ugye teljesen más, óriási tepsiben hozzák. És amire nálunk nagyon mennek, hogy így pereg, meg úgy pereg az a pálcikával nagy szívás lenne, így nem pereg. Ragad. Szal szép kis gombócokat lehet belőle kivenni a pálcikákkal.

Este bementünk még a városba boltba, meg kicsit szétnézni. Ki kell térnem a közlekedésre megint, mert nem tudok betelni vele. A múltkor elmondottakhoz hozzájön még, hogy este a reflektor fent van és pont. Aki vak, annak a ködlámpa is. Ami még nem lenne akkora baj, ha nem lenne néhány szuicid autós az utcán, akinek viszont még a tompított se. Szal elvakulsz a refisektől, majd az utánuk jövő nagy sötétség simán lehet egy Ural méretű kivilágítatlan teherautó. Kész. Persze a helyi plázában mindenki megállt mikor meglátott. A gyerekek egymás kezét cibálták, hogy nézd már ez meg mi. Valszeg ide már nem sok európai ember jut el. A két srác angoljáról, akikkel bementem, sokat elárul, hogy kitaláltam hogy veszek szúnyogriasztót. Elektromosat. Az egyik szemében fény gyúlt, majd elszaladt a boltban és 3 perc múlva visszajött. Egy tollasütővel... Sose tudom már meg mit hitt, mit akarok. Lehet nagyon látványosan csapkodtam a virtuális szúnyogokat a boltban, azt értette félre. A másik is aktivizálta magát. Már épp megleltem őket, hogy ez az, mire ő ááá, ez az. Odacibált egy boltost, aki azonnal kibontotta az összes típust, meg összeszerelte stb. Én meg közben bőszen magyarázta, hogy már megvan köszi. Mikor mind kész volt megvettem azt ami a kezemben volt. Az elejétől fogva. :D Egy kínai csoda. Óriás üvöltő oroszlán tart rajta egy pajzsot, melynek a tövében azonnal kifeszülnek a szúnyogok. Meggyőző volt.

Ja igen. Amugy halvány lilám nem volt róla hol vagyok. Elmondták ugyan vagy 3-4x, hogy mi a város neve, de hát kiejteni nem tudtam, nem még hogy megjegyezni, vagy leírni. Úgyhogy egy ideig ebben is maradtam. Míg eszembe nem jutott, hogy a telómban van gps (tudom srácok, lehet megint köpködni, mint a kondenzcsíknál :D), és bár nincs benne Kína térkép, kiírja a koordinátáimat. Szal viola: 23.0772, 114.2673. A jelölt épületben lakom. Balra tőle a dolgozók szállása, kék tetejű épület a menza. Északra és keletre az istállók. A tóban meg rohadtul nincs víz. Az utolsó nagy eső elmosta a gátat, és elfolyt az egész. Most lesz kész lassan megint. Addig nem fotózom le. :D